Mi a címe az elsõ megjelent könyvednek, melynek a születéstörténetét nekünk szeretnéd nekünk elmesélni?
A múlt érintése
Itt arról írj, hogy mi inspirált a könyved írására, mennyi ideig írtad, kinek mutattad meg először a könyved…. írj az érzéseidről, a kételyeidről, a könyv születés nehézségeiről, írj arról, ahogy először merted leírni, hogy író vagy….
Sokáig nem mertem leírni, hogy író vagyok. Most sem. Nem tartom magam annak. Igazából egyetlen helyen írtam le, a könyvem facebook oldalánál, mert ott muszáj volt. Valahogy az „író” szó mindig távolinak, komolynak tűnik.
A könyv ötlete lassan formálódott bennem. Nem volt egyetlen nagy, meghatározó pillanat, inkább sok apró történet, érzés, beszélgetés és csend rakódott egymásra, míg végül összeállt bennem valami, amit már nem tudtam nem megírni.
Az írás folyamata nem volt egyszerű. Azért sem, mert személyes, családi történetet dolgoz fel a könyvem. Voltak napok, amikor könnyen jöttek a szavak, és voltak időszakok, amikor sokáig meg sem nyitottam a dokumentumot. Kétségek is bőven voltak bennem: elég jó lesz ez? Érdekelni fog valakit? Van jogom egyáltalán ezt leírni? Mély lelki utazás volt számomra ennek a történetnek a megjelenítése.
A legelső, akinek meg mertem mutatni a kéziratot, teljes egészében, egy barátnőm. Végül ő lektorálta az egész könyvet. Tudtam, hogy ő őszinte lesz, mégis óvó és segítő. Van tapasztalata az írásban. Darabjaira szedtük az írást. Nagyon hálás vagyok neki! Az ő visszajelzése adott bátorságot ahhoz, hogy továbblépjek, és higgyek abban, hogy a könyvemnek van helye…
Ma már tudom, hogy a könyv nemcsak történetekből áll, hanem minden egyes sorában ott van az író is – minden örömével, félelmével. És ha valaki, akár csak egy olvasó is, ebben talál valamit, ami megérinti – akkor már megérte.
Horváth Eszter köszönöm, hogy megosztottad velünk a könyved születéstörténetét!
KATTINTS IDE, ismerd meg jobban a szerzőt, rendeld meg a könyvét, ezzel is támogatva őt a szerzői útján.
